Kagome egy szép nyári reggelre ébredt fel. Lassan kinyitotta szemeit és körbe nézett a szobában.

"Még mindig itthon vagyok. Mennyire puha az ágyam, de én nem erre vágyom..."

A lány kikászálódott a fekhelyéből és a fürdőszobába ment. Már fél éve nem járt át a Középkori Japánba, ugyanis sikeresen legyőzték Narakut és a Shikon no Tama is egybe volt. Úgy érezte, neki már nincs több keresnivalója a régi korban, így egy nap InuYasha-nak átadta a gyöngyöt. Pedig nem így tervezte az elválást.

****Fél évvel ezelőtt****

Kagome kilépett a Csontok kútjából és barátai keresésére indult. Kis idő elteltével Kaede anyónál találta meg őket.
-Sziasztok! InuYasha merre van?- erre a többiek lehajtották a fejüket. Shippo idegesen nézte hol Kagomet hol pedig a többieket, majd megszólalt

-Ő? Elment Kiky...- azonban nem tudta befejezni, mert Miroku gyorsan befogta a száját, azonban már későn
-Kikyou-hoz? Értem..- a lány szomorúan kilépett a kunyhóból és a Szent Fához indult.

InuYasha megszaporázta lépteit, hogy minél előbb láthassa régi szerelmét. Mikor megérkezett, Kikyout egy fán ülve vette észre.

-Kikyou? - a nő elmosolyodott és leugrott a fáról
-InuYasha, tudtam, hogy eljössz hozzám! Most, hogy végeztünk Narakuval...eljössz velem a halálba?- a hanyou csendben nézte az előtte álló mikot. Szomorúan tekintett felé. Nem tudta mit feleljen
-Kikyou én....nem...
-InuYasha, már megbosszultál! Véghez vitted azt amit szerettél volna! Az ékkövet is magunkkal visszük és boldogok leszünk!
-Kikyou ez mind szép, de nekem....Kagome mellett a helyem...

"Hát persze...a reinkarnációm! Sajnálom, InuYasha de ezt most meg kell tennem!"

-Hát még mindig nem érted? Kagome eljött hozzám. Ő keresett fel és kérte, hogy menjünk együtt. Szeretné ha az ékkő nem kerülne rossz kezekbe. És szeretné, hogy boldog légy velem! Szeretném teljesíteni a kívánságát! Gondolom, te sem akarsz ellenszegülni neki!

InuYasha, a hallottak alapján megdöbbent. "Kagome, tényleg ezt akarja? Hisz ezt egy szóval nem mondta nekem! Egyszer sem...jaj Kagome, miért? Tehát ő akkor nem szeret engem..." A hanyou szomorúan a földet figyelte, majd ekkor Kikyou közelebb lépett hozzá és megölelte őt.
-Rendben, Kikyou...veled megyek! A halálba!
Kikyou boldogan nézett szerelmére, aki borzalmasan érezte magát. Egyikük sem gondolta, hogy valaki figyeli őket, illetve a miko tudta, hogy reinkarnációja ott bujdosik az egyik fa mögött. Kagome szemében könnyek jelentek meg. Megfogta a zsebében levő ékkövet és a kút felé szaladt vele. Mikor megérkezett lerakta a kút peremére.
"Itt megtalálod InuYasha!"- könnyeivel küszködve beleugrott a régi, omladozó kútba...

Kagome az eset után újra járt rendesen iskolába. A kúton nem jött át se InuYasha és ő sem ment vissza, igaz nem is tudott volna a gyöngy nélkül. A lány szomorúan tengette napjait. Azonban a nyári szünet megkezdődött így azóta viszonylag jobb kedvre derült. Családtagjai közül senki sem hozta fel azóta az InuYashaval történteket, tudták mennyire nehéz ez Kagome-nak.

*****************
A középkori Japánban egy szellemirtó ruhába öltözött lány sétált végig az egyik faluban. Sango fél éve nem látta barátait. Kagome hazatérte óta, visszatért öccsével a szellemirtók régi falujába, hogy rendbe hozza azt, ami viszonylag sikerült is neki. Kaede anyóhoz és két barátjához igyekezett, kis macska szellemével Kiraraval.

-Na várod már, hogy újra láthasd Mirokut és Shippot?- a lány megsimogatta Kirara fejét mire az egy boldog nyávogással válaszolt gazdájának.
"Vajon tudnak valami újat InuYasha felől?" Ezekkel a gondolatokkal érkezett meg a rég látott kis kunyhóba.
-Kaede? Itt vagy?
-Igen, ki keres?- ekkor Sango lépett be a kis házba- Nahát Sango! Hogy vagy?
-Szervusz Kaede! Köszönöm, meg vagyok! Mirokuék?
-A Csontok kútjánál vannak. Állítólag valami fontos tenni valójuk akadtak és elmentek Shippoval.
-Rendben, köszönöm akkor utánuk megyek. Viszlát!
Sango kilépett a házból és Kiraraval a régi kúthoz repültek.
***************

Miroku és Shippo döbbenten figyelték az előttük levő lényt. Nem hittek a szemüknek...mielőtt kérdezhettek volna tőle a szellemirtó érkezett meg.
-Srácok, végre megtaláltalak titeket! Mi a...- a lány szintén végig mérte az "ismeretlent" majd hozzá tette- Te meg mi a fenét keresel itt???
InuYasha állt előttük a kezében levő Shikon No Tamaval.
-Azt kérdeztem...
-Kagome, hol van?- az előbbi kérdésre nem válaszolva, hozta elő a témát
-Kagome?!! Mégis hol lenne, te ütődött?? Amióta szépen elmentél legalább fél éve nem láttuk! Nem jött vissza!! Mert te szépen ott hagytad!!- Sangoból egyszerre tört elő a keserű múlt
-Igen! És még azt hitted ,hogy itt marad?? Azok után??- a kis Shippo a hanyou vállára ugrott és a fejtét kezdte ütlegelni, de az mit sem foglalkozva ezzel a kút mellé lépett
-Á most utána mész? Már nem jó Kikyou akkor jöhet ő?- Miroku ekkor érezte, hogy nagy baj lesz így inkább Sango mellé állt és csitítani próbálta
-Sango, nyugodj meg!
-Mi?? Még hogy nyugodjak meg??- a lány dühösen nézte a hanyout aki immár még nagyobb bűntudatot érzett
-Sajnálom...Kikyou átvert...
-Na várj csak! Hogy kerültél te vissza?? A halálból?- Miroku döbbenten nézett a barátjára
-Nem mentem vele...megéreztem Kagome illatát amikor találkoztam Kikyouval. És tudtam, hogy ő nem tenne ilyet...
-Mégis mit nem tenne?

Azzal Inuyasha elmesélte miként kellett volna a halálba mennie a halott mikoval. Azt is elmesélte ami után történt.
*************

-Kagome!- ocsúdott fel a hanyou és kibontakozott az ölelésből..- itt van Kagome! - ekkor InuYasha a lány után futott. Ám amikor a kúthoz ért, már nem találta meg, azonban az ékkő ott volt a kút peremén.
-A fenébe!- a hanyou próbált átjutni Kagomehez, de nem sikerült neki, pedig az ékkő nála volt.
-Ezek szerint különféle varázslatokkal van levédve...nem...KAGOME!!!!!

**************

-Tehát azt mondod Kikyou azt hazudta, hogy Kagome kért meg erre? De várjunk, ha te nem mentél vele, hol a fenébe voltál fél évig?
-Elmentem..nem akartam veletek maradni ezek után..
-Azt jól is tetted!
-Sango!- Miroku oldalba bökte a lányt mire az sértődötten elhallgatott.
-És most sem akarsz át menni, InuYasha?- Shippo mérgesen nézte a fiút aki erre bólintott majd beleugrott a kútba.
-Na át mentél már?- kiáltott le a kis róka
-Nem, még nem...ezek szerint még mindig nem tudok átjutni...
-Figyelj csak, megpróbálom hatástalanná tenni ezeket a varázsigéket, de nem biztos hogy sikerül- Miroku több féle cédulát húzott ki a köpenye alól majd imádkozni kezdett. Feszült csend követte őt, addig amíg fényleni kezdett a kút mélye és InuYasha már nem volt a középkori Japánban
-Ez bevált!- nézett csendben Sango a szerzetesre aki mosolyogva bólogatott
-Igen, és most mindent bepótolhatnak...hm....- Sango ekkor rácsapott a fiú fejére, aki csak sunyin nevetgélt tovább
-Ez már hiányzott...- Shippo halkan Kirara mellé lépett és a párost figyelte
*****************

Kagome miután felöltözött lement reggelizni. Azt tervezte ma elmegy a barátnőivel strandolni és végre jól fogja magát érezni. Próbálta magát erről meggyőzni de nem igazán sikerült neki.

Miután megette a reggelijét felballagott a szobájába, hogy mindent elő készítsen a fürdőzéshez. Erről az jutott eszébe, amikor Sangoval egyszer elmentek fürödni és a hanyou megleste őket, persze csak véletlenül és akkor is csak Kagomet. Azt a sikítozást, a ami reakcióként tört elő belőlük az egész erdő hallotta..

Kagome arcán egy rég nem látott szívből jövő mosoly bukkant elő, de ekkor ablak nyitódásra lett figyelmes. Hátra fordult és döbbenten figyelte az előtte álló alakot.

-InuYasha.......
-Szia, Kagome...- a lány szemébe újból könnyek szöktek. Fél év után újra láthatta szerelmét..de ekkor a szomorúság és a keserűség is elöntötte a lelkét.
-Te meg mit keresel itt?
-Érted jöttem...
-Mi? Értem? Hogyan jutottál át a varázslatokon?
-Miroku segítségével..
-Oh értem...és mivan...veletek? Kikyou jól van?- a lány elfordult így a hanyou mögötte állt.
-Nem tudom...amióta elmentél nem találkoztam vele..de nem is érdekel..- a lány alig hitt a fülének.."Tehát nem ment vele a halálba?"
-Legalább ne hazudnál!
-Dehát az igazat mondom..- közben megfogta a lány vállát és maga elé fordította-..amióta te elmentél nem láttam őt. Hazudott nekem azzal, hogy te akartál a halálba küldeni
-Mi? Hogy én? Miért akartam volna ezt?
-Fogalmam sincs..de ő rá vett erre, és már majdnem vele mentem, mikor megéreztelek és utánad mentem, de téged már sehol sem találtalak csak az ékkövet- azzal kinyújtotta a kezét és elővette a kis gyöngyöt- tessék ez a tied- majd belerakta a lány kezeibe, aki csendben nézte azt.
-InuYasha....én akkor amikor téged kerestelek pont erről akartam veled beszélni. Oda akartam adni neked ezt de pont megláttalak titeket és...
-Mi? Miért akartad odaadni?
-Hát egyrészt, hogy egészen szellemé válhass, más részt hogy elmenjek tőletek!
-De miért?
-Mert én nem abba a világba tartozom. Viszont, te hogy hogy nem váltál szellemmé?
-Mert...á..ez nem fontos! Az fontos, hogy te most visszajössz és újra boldogok leszünk! Együtt!
-Mi? InuYasha! Naraku meghalt, az ékkő teljes és én teljesen felesleges vagyok oda!
-Ezt csak magaddal akarod elhitetni! - magához húzta a megszeppent lányt és forrón ölelni kezdte- nem akarom hogy elhagyj Kagome! És a többiek sem!
-Jaj, InuYasha...de mi van Kikyouval?
-Nem tudom, de valószínűleg már meghalt.- a hanyou becsukta szemeit és érezte, hogy végre jól választott.
-InuYasha akkor te hol voltál fél évig?
-Bujdostam a többiek elől...nem akartam a szemük elé kerülni
-Értem...InuYasha..most akkor mi lesz?
-Mégis mi lenne? Te szép visszajössz és megint együtt leszünk mint régen!
A fiú szeme játékosan csillogott, amire Kagome végre újból nevetni kezdett. A hanyou ajka közeledett a lányéhoz, már majdnem összeértek de ekkor..
-Kagome, a barátnőid keresnek!- Souta miután belépett nővére szobájába elkiáltotta magát
-InuYasha! Bátyókám!! Újra visszajöttél??- a kisfiú a félszellem nyakába ugrott, addig Kagome gyorsan leszaladt, hogy lemondja a mai fürdést. Mikro visszatért ki tessékelte a szobából öccsét.
-Inuyasha, indulhatunk?
-Hát, persze!- az előbbi majdnem csókra "nem emlékezve" ugrottak bele a jól ismert kútba..
*************