Hi no Yari – T�zl�ndzsa

by Seiya-san

1.      fejezet: �rdekes egy l�ny

-         Esk�dni mern�k, hogy egy �kk�szil�nkot �reztem! – mondta Kagome.

-         Merre? – k�rdezett vissza Sango.

-         H�t azt nem tudom pontosan, de mintha ott a f�k k�z�tt lett volna! – mutatott egy erd�re. A kis csapat �ppen �ton volt, amikor is, mint hallhattuk, Kagome egy �kk�szil�nkra lett figyelmes. A t�rsas�g neki is v�gott Inuyash�val az �len, hogy felder�ts�k az erd� rejtelmeit. Hamarosan csatazaj hangja �t�tte meg f�l�ket. A f�ld�mon begyors�tott, a t�bbiek alig b�rt�k k�vetni, de kutyaf�l� bar�tunk hamarosan meg�llt, �gy a csapat nagyobbik r�sze is lef�kezett. Most m�r az ellenfeleket is l�tt�k. Egy hatalmas k�gy�d�mon pr�b�lta elkapni ellenfel�t, egy felt�n�en sz�ps�ges l�nyt. Inuyasha beleszagolt a leveg�be. J�l sejtette, a n� d�mon volt.

-         Inuyasha! Ebben a k�gy�d�monban van egy �kk�szil�nk! – s�gta oda Kagome a f�lszellemnek.

-         Hol? – k�rdezte Inu.

-         A homlok�n… M�r ha van egy�ltal�n ennek homloka… - mondta Kag.

-         K�sz�n�m! – ki�ltott le a d�monn�, majd el�retartotta kez�t, amiben megjelent egy l�ndzsa. K�t ujj�val megfogta, �s a t�bbi seg�ts�g�vel megp�rgette, majd elki�ltotta mag�t:

-         T�z�rv�ny! – erre a forg� l�ndzs�b�l val�s�gos �rv�nyk�nt csapott ki a t�z, ez�rt is kapta ezt a megnevez�st. Az �rv�ny eltal�lta a d�mont, aki h�tra billent, majd el is esett. A l�ny kihaszn�lva ellenfele tehetetlens�g�t, a l�ndzs�t a f�ldbe sz�rta. A f�ld�n reped�s futott v�gig a d�monig, v�r�ses narancss�rg�s dereng�ssel, majd amikor el�rt a fekv� szellemig, az meggyulladt, �s pillanatok alatt el�gett. Csak hamu maradt ut�na, na meg persze az �kk�szil�nk, amire most Kagome r�ir�ny�totta a tekintet�t. A d�monn� odas�t�lt az �kk�h�z, �s felvette. A l�ndzsa a kez�ben ek�zben elt�nt. Inuyasha odakiab�lt:

-         Add ide azt az �kk�szil�nkot, az az eny�m! �llj ki velem! – �s m�r el� is r�ntotta a Tessaig�t.

-         Na de k�rlek… Minek �lljak ki veled, ez�rt a kis szil�nkocsk��rt… Nincs r� sz�ks�gem! – mondta, majd egy j�l ir�nyzott dob�ssal Kagom�nak dobta, aki miut�n elkapta, csod�lkozva figyelte.

-         K�sz�n�m! – ki�ltotta az a l�nynak.

-         Nincs mit. Te is seg�tett�l azzal, hogy elmondtad, hol van a szil�nk.

-         De �n azt…

-         Tudom, nem nekem mondtad, de az nem �rdekes… - mosolygott a n�, majd odas�t�lt Kagom�hoz. Inuyasha m�g mindig… vagy m�r megint heveskedett:

-         �llj ki velem d�mon!!! – a l�ny r�n�zett a fi�ra, majd �jb�l elmosolyodott:

-         De aranyos kutyaf�lek… Kutyaszellem vagy, igaz? M�gpedig f�lig az, f�lig ember.

-         Ne g�nyol�dj velem! – ki�ltott vissza Inu.

-         Minek tenn�m? – n�zett �rdekl�dve a n�.

-         Mert csak f�lig vagyok d�mon.

-         �s? – kuncogott a l�ny.

-         Akkor is, �llj ki velem!

-         �, Inuyasha… - s�hajtott Sango.

-         Mi van? – k�rdezte d�h�sen Inuyasha.

-         Semmi… - mosolyodott el a taijiya.

-         Teh�t, hol tartottunk? Ja, igen… Ott, hogy �llj ki velem, d�mon! – ki�ltotta ism�t Inuyasha, a Tessaig�t markolva.

-         Fekszik… - mondta Kagome, mire Inuyasha a f�ldre teremt�d�tt.

-         K�sz�n�m! – s�hajtott a l�ny - M�r ideje volt…

-         Sz�vesen. – nevetett Kag.

-         Bocs�nat a neveletlens�gem�rt, m�g be sem mutatkoztam! A nevem Eriko, de h�vjatok csak Erinek. 17 �ves vagyok, �s egy Naraku nev� f�lszellemet �ld�z�k!

-         Narakut? Mi is! Hagy mutassam be a csapatunkat: Inuyasha, a f�ld�mon, Kagome, aki a j�v�b�l j�tt miko, Miroku… akit mi csak �gy h�vunk, a perverz szerzetes, majd gondolom te is tapasztalni fogod ezt a tulajdons�g�t… Valamint itt van m�g Shippou a r�kaszellem �s Kirara, aki az �n d�monmacsk�m. J�magam pedig Sango vagyok, �s szellem�rt�. Mind m�s ok miatt �ld�zz�k Narakut. – mutatott v�gig a csapaton Sango.

-         �rtem. �r�l�k, hogy megismerhettelek titeket! – mosolygott Eriko.

-         Mi is! – mondta Miroku, furcsa arckifejez�ssel. Odal�pett Erihez.

-         Sz�ph�lgy, lenn�l a gyermekeim anyja? – mondta, mik�zben megfogta a l�ny kez�t.

-         Teh�t � Miroku? – n�zett a d�ht�l majd felrobban� Sang�ra Eriko.

-         Igen…  - s�hajtott Shippou.

-         Akkor, viszl�t Miroku! – mosolygott angyalian a l�ny, mik�zben a t�bbiek, k�zt�k a szerzetes meglepett arccal n�ztek r�. Eriko egy mozdulattal eldobta Mirokut. A szerzetes hangos sik�t�ssal elrep�lt a l�ny m�g�tt l�v�, egyik boz�tosba, ahol egy nagyot nyekkent. A t�bbiek, �l�k�n Sang�val, d�ltek a nevet�st�l.

-         Most megkaptad! – ki�ltott Mirokunak a taijiya.

-         K�szi! – ny�g�tt a szerzetes valahonnan a bokrok k�z�l. Erre m�g jobban elkezdtek nevetni. Viszont a sz�ph�lgy megnevez�sen elgondolkodtak. Eriko val�ban sz�p l�ny volt. Haja fekete volt, der�kig �r�. Szokatlan, sz�rk�s sz�n� szeme k�l�n�s hat�st keltett. Sango taijiya ruh�j�hoz hasonl�, bord� sz�n� ruh�t viselt.

Lassan lesz�llt az est. Miroku is kit�molygott a bokrok k�z�l, �s most �ppen t�borhelyet kerestek. Eriko is vel�k tartott. Miut�n kiszemelt�k a megfelel� ter�letet, a fi�k elmentek t�zif�t keresni, Shippouval �s Kirar�val. Kagome a t�sk�j�ban matatott ennival� ut�n, de nem tal�lt benne semmit.

-         Most akkor mit fogunk enni? – k�rdezte k�ts�gbeesetten. Sango a l�ny v�ll�ra tette a kez�t:

-         Majd csak kital�lunk valamit.

-         �n m�r tudom is, hogy mit egy�nk! – ki�ltott Eri, mik�zben egy bokorban n�zel�d�tt.

-         Na, mit tal�lt�l? – fordultak oda a l�nyok.

-         Ezt! – jelentette ki Eriko, �s elh�zta a bokrot, ami m�g�tt egy lass� sodr�s� patakot tal�ltak.

-         T�k�letes! – mosolyodott el Sango, �s a patak fel� h�zta Kagom�t. Eri egy ugr�ssal a parton termett. A l�nyok �ppen indultak volna a v�zbe, de Eriko hangja meg�ll�totta �ket:

-         V�rjatok! – kez�ben megjelent a furcsa l�ndzsa, majd a v�zbe sz�rta. Ism�t elindultak a sek�ly patak fenek�n a m�r j�l ismert t�r�sek, mik�zben a v�z tetej�n g�z sz�llt fel, �s a l�gk�r kezdett forr�sodni.

-         Eri, most mit csin�lsz? – fordult a l�nyhoz Kagome.

-         �, csak egy kicsit felmeleg�tem a vizet! – mosolyodott el Eriko.

-         Hogy mit csin�lsz??? – n�zett k�tkedve Sango.

-         Csak figyelj! – nevetett a l�ny, majd nem sok�ra a v�z felsz�n�n halak jelentek meg, s�lten… Eri kivette a l�ndzs�j�t a v�zb�l, majd r�gt�n el is t�ntette. – Na, mire v�rtok? – n�zett Kagom�ra �s Sang�ra.

-         S�lthal�szat!!! – ki�ltott�k, majd bevetett�k magukat a v�zbe, �s kifogt�k a halakat, majd visszavitt�k a t�borhely�kh�z, ahol a fi�k �ppen a t�z hely�t k�sz�tett�k el�. Amikor megl�tt�k a l�nyokat, felki�ltottak:

-         Ejha! Micsoda fog�s! Hogyan s�t�tt�tek meg �ket, t�z n�lk�l? – k�rdezte Miroku.

-         Eriko �rdeme! – mosolygott Sango, majd miut�n Eri az ujja seg�ts�g�vel meggy�jtotta a farak�st, ev�s k�zben elmondt�k, hogy hogyan t�rt�nt a hals�t�s. Miel�tt m�g nyugov�ra t�rtek volna, Kagome Erik�hoz fordult:

-         Mondd csak! Nem akarsz vel�nk tartani? Mivel, ahogy Sango mondta, mi is Narakut �ld�zz�k, �s te is, ez�rt szerintem egy�tt k�nnyebb lenne… Nem? – n�zett a t�bbiekre.

-         Szerintem j� �tlet! – mondta Sango.

-         Szerintem is! F�leg, hogy ilyen gy�ny�r� n� t�rsas�g�ban lehetek. – vigyorgott Miroku, de Sango a Hiraikotsuval fejbe v�gta. – Au!

-         Egyet�rtek! – n�zte a jelenetet Shippou. – De persze nem Mirokuval! – nevetett a r�kak�ly�k.

-         Inuyasha? – n�zett k�rd�n Kagome a f�lszellemre, aki t�r�k�l�sben, kez�t a feje m�g�tt, egy f�nak t�maszkodva �lt.

-         T�lem… - mondta f�lv�llr�l, b�r � is szerette volna, ha a d�monn� vel�k tart.

-         Na Eri? – n�zett Kagome a l�nyra.

-         Kirar�t se hagyj�tok ki! – nevetett Eriko.

-         Ajj… - mosolyodott el Kag. – Kirara? – a macskad�mon b�lintott.

-         Akkor? – n�zett k�rlel� szemmel Miroku.

-         Rendben! – s�hajtott Eri.

-         De j�!!! – vigyorgott Miroku.

-         De nem miattad!!! – vil�gos�totta fel a szerzetest a l�ny.

-         Akkor, hogy ezt megbesz�lt�k, aludjunk. – javasolta Kagome.

-         M�g valami! – mondta Inuyasha. – Eriko! Ugye t�zd�mon vagy?

-         Igen, az! – n�zett  Inura Eri.

-         �s mi�rt �ld�z�d Narakut? – tette fel az �jabb k�rd�st a kutyaszellem.

-         Majd holnap elmondom! Akkor �l�nkebbek lesz�nk! – �s�tott Eriko.

-         Rendben! Majd mi is elmes�lj�k, hogy mi milyen okb�l. – sz�lalt meg Sango.

-         J�, de most m�r aludjunk! – mondta Kagome, majd beleb�jt a h�l�zs�kj�ba.

-         Egyet�rtek Kagom�val! – Sango az �tv�ltozott Kirar�ra hajtotta fej�t. Miroku is, mint Inuyasha, az egyik fa t�v�ben helyezkedett el, Shippouval maga mellett. Eriko felugrott az egyik f�ra, ami alatt Inuyasha �lt.

-         H�t te meg ott alszol? – n�zett fel Inu.

-         Igen! – s�hajtott Eri. – Szok�som, f�n aludni.

-         Furcsa egy szok�s… - hajtotta le a fej�t Inuyasha. Eriko elhelyezkedett a fa�gon, de nemsok�ra �tugrott egy vastagabbra.

-         „Ez �gy m�r sokkal k�nyelmesebb!” – gondolta, majd elfek�dt az �gon, �s a csillagokat b�multa. – „Sz�p �jszak�nk van!” – mosolyodott el. Mocorg�st hallott maga al�l. Len�zett. Inuyasha a marad�k t�zif�t, amit Mirokuval f�lrerakott, a t�zre dobta, majd visszatelepedett a hely�re. Eriko visszafordult csillagai fel�, majd miut�n belef�radt a csillagok n�z�s�be, k�r�ltekintett. Kagome �s Shippou m�lyen alszik, Sango kicsit �berebben, Miroku szint�n, Kirara fel�letesen alszik, Inuyasha pedig m�g �bren van, csak becsukta a szem�t…

-         „Hogy mennyire furcsa ez a t�rsas�g!” – mosolygott. H�trad�lt, �s becsukta a szem�t. – „Hm… Semmi k�l�n�s!” – �llap�totta meg �rz�kei seg�ts�g�vel. A k�zelben nincs vesz�lyt jelent� d�mon. – „Akkor �n is alszok egy kicsit!” – �s elkezdte fel�letes �lm�t…