8. fejezet - �jb�l a tengeren

 Kagom�t sz�vdobog�s hangja �bresztette �s halk horkol�s zaja. K�r�ln�zett �s �szrevette, hogy m�g mindig InuYasha karjaiban fekszik. Halv�nyan elmosolyodott. �jszaka jobban aludt, mint az elm�lt h�napban b�rmikor - s�t, tal�n �vek �ta nem pihente �gy ki mag�t. Feln�zett InuYash�ra, aki m�g az igazak �lm�t aludta. A napf�ny megcsillant ez�st�s hajzuhatag�n. Annyira b�k�snek �s �rtatlannak t�nt. Kagome mosolyogva fej�t ism�t a f�rfi mellakas�ra hajtotta. De nem hagyt�k nyugodni az elm�j�t el�raszt� gondolatok.
"Mi van akkor, ha csak az�rt mondott mindent, hogy �sszet�rje a sz�vemet? Hogyan �rez val�j�ban? Mi�rt ez a hirtelen v�ltoz�s? Mi�rt...?"
 Aggodalmaskod� gondolatai elillantak, mikor �rezte hogy a kal�z szorosabban vonja �t mag�hoz. Feln�zett az �pp �s�t� InuYash�ra. A f�rfi szemei szikr�ztak a napf�nyben, arc�n boldog mosoly �lt.
- J� reggelt! - mondta finoman.
- J� reggelt! - k�sz�nt�tte Kagome is.
"Nem hiszem, hogy az elm�lt 10 �vben volt ak�r egy ilyen nyugalmas �jszak�m - gondolta a kapit�ny. - �s ki vagyok �n, hogy egy ilyen gy�ny�r� angyal mellett �bredhessek?"
 V�gigsim�tott a l�ny arc�n. Mosolya elhalv�nyult; el�sz�r a szenved�ly, majd a f�jdalom l�pett a hely�be.
- Mi a baj? - k�rdezte bizonytalanul Kagome.
- Sajn�lom... Ostoba bolond vagyok, ami�rt nem vettem �szre, milyen leny�g�z� szem�lyis�g vagy. Legbel�l tudtam. M�r akkor tudtam, mikor el�sz�r szembesz�lt�l velem. Gy�l�ltelek miatta. De most nem tudn�lak. Megbocs�tasz... ugye?
- Mi�rt? - k�rdezte sz�razon Kagome. - Mi�rt ut�lt�l eg�szen tegnap �jszak�ig?
 InuYasha hitetlenkedve �s d�bbenten n�zett r�, de az�rt v�laszolt:
- Eleinte ut�ltalak. Megvetettelek! M�g a k�nz�sod gondolata is el�gedetts�ggel t�lt�tt el. Nem tudom mikor t�rt�nt, de egy id� �ta csak egy dolog j�rt a fejemben...
- Micsoda?
- Hogy veled lehessek...
 Kagome meglepetten n�zett r�, InuYasha pedig belet�rt a l�ny illatos hajf�rtjeibe.
 Percekig n�m�n meredtek egym�sra, majd Kagome becsukta szemeit. �rezte, amint n�h�ny k�nnycsepp v�gigcsordul az arc�n. Fej�t ism�t InuYasha mellkas�ra hajtotta. A kal�z mag�hoz �lelte a l�nyt �s arc�t a fej�hez d�rg�lte. InuYasha magukra vonta a takar�t, ami a teljes biztons�g �rz�s�t keltette benn�k. Legal�bb f�l �r�ig csak fek�dtek ott egym�shoz b�jva, amikor...
- H�, InuYasha! Miss Jackson azt... Te mocskos kutya!
 Miroku kaj�nul elmosolyodott. A takar�kb�l arra k�vetkeztetett, hogy a p�ros "rejt�zk�dni" akar. Kagome felsikoltott, ahogy InuYasha felpattant mellette.
- Miroku, te nagyk�p� bunk�! T�nj a fen�be innen!
- Kagome? Mi t�rt�nt? - ki�ltott Sango miel�tt berohant a szob�ba. Akkor megpillantotta a l�tv�nyt...
- Kagome? - a kapit�nyra n�zett �s felord�tott. - Te! Te...!
- ...Sango-chan! Minden rendben! Szabad akaratomb�l vagyok itt �s semmi sem t�rt�nt!
 Kagome megpr�b�lt lesz�llni az �gyr�l, de InuYasha fel�lt �s visszatartotta. Miroku mosolya m�g sz�lesebb lett. Megragadta Sango v�ll�t �s az ajt� fel� kezdte tolni a l�nyt.
- Menj�nk, Sango kedves, hagyjuk egyed�l a szeret�ket.
- Te kis...! - InuYasha m�r indult volna Miroku ut�n, de most Kagome tartotta vissza �t. A kal�z meglepetten n�zett vissza r�.
- Mirokut k�s�bb is meg�lheted, de... Maradj m�g itt velem egy kicsit...
 InuYasha sz�ve majd kiugrott a mellkas�b�l a k�r�s hallat�n. Le�lt mell� �s karjaiba vette. Kagome el�g b�tors�got nyert ahhoz, hogy � is kifejezze szeretet�t. Meg�rintette a kapit�ny arc�t. Kal�z l�t�re el�g puha �s kellemes volt b�r�nek tapint�sa. A l�ny �szrevette, hogy InuYasha az arc�t tanulm�nyozza. Nem tudta, mi lett �rr� f�l�tte. Fej�ben a sikoltoz� hang meg�ll�sra k�sztette, m�gis ink�bb megcs�kolta a f�rfit. InuYasha el�sz�r megmerevedett, de ut�na � is elmer�lt a cs�kban. Led�lt az �gyra �s mag�val h�zta Kagom�t is. Remek�l �rezt�k magukat. InuYasha alig b�rta elhinni, hogy id�ig jutottak. �gy t�nt, Kagome megbocs�totta azokat a kegyetlens�geket, amiket elk�vetett ellene. Kagome nem volt benne biztos, mit csin�l, de �lvezte. �gy �rezte, a pokolb�l a mennyorsz�gba ker�lt. Valami m�gis nyugtalan�totta.

~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*

 Miss Jackson az �ll� inga�r�ra n�zett. Pont 9 �ra volt. M�r egy f�l �raja itt kellett volna leni�k. Miroku �s Sango folyton egym�sra pillantottak. A leg�nys�g t�bbi tagja is meg�rkezett m�r. Ma d�lut�n ism�t kihaj�znak, ez�rt Miss Jackson �gy d�nt�tt, hogy megvend�geli reggel a kal�zokat. Kagome is Sango is egyform�n rettegett. Csak tegnap k�t�ttek ki, a kapit�ny m�gis m�r ma ki akart haj�zni. Mik�zben a kapit�nyra �s Kagom�re terel�d�tt a sz�, az eml�tettek m�g mindig nem voltak sehol. V�g�l csatlakoztak a csoporthoz. Teljesen norm�lisnak t�ntek: a kal�z most is mogorva volt, Kagome pedig elny�tt, arc�n nyomaszt� kifejez�ssel. Miroku �s Sango ism�t �sszen�ztek.
 A kapit�ny k�nyszer�tette Kagom�t, hogy �lj�n mell�. Sango egyre d�h�sebb lett. Miroku meg�rezte a l�ny n�vekv� haragj�t. Megragadta Sango karj�t �s megr�zta a fej�t.
- �r�l�k, hogy v�g�l ti ketten is m�lt�ztattatok megjelenni! - k�sz�nt�tte �ket Miss Jackson.
- Keh! - m�rgel�d�tt a kapit�ny, ahogy lerogyott a sz�k�re �s t�ntet�leg keresztbe fonta maga el�tt karjait.
 Kagome csendben �lt a hely�n. V�g�l minden ir�nyb�l szolg�k ker�ltek el�, akik felszolg�lt�k a reggelit: harcs�t, toj�st, szalonn�t �s f�s�kagyl�t. A men� kellemes illatot �rasztott. A kapit�ny Sangora �s Kagom�ra n�zett, akik n�ma im�t mormoltak az �tel�k f�l�tt. Miut�n Kagome befejezte, Hanyou felcsattant:
- �bredj fel, �s passzold ide a vajat, szolga!
 Kagome csendben eleget tett a "k�r�snek". Miroku �s Sango egyre k�nyelmetlenebb�l �rezt�k magukat. A kapit�ny fenyeget�en r�juk pillantott. Mindketten idegesen elmosolyodtak.
- Hogyhogy m�r ma tov�bb haj�ztok? - k�rdezte Miss Jackson.
- Meg kell tal�lnunk egy kincset - mondta InuYasha �s egy kis sonk�t t�m�tt a sz�j�ba.
Kagome els�padt. Sosem tudott hozz�szokni ahhoz, ahogy a kapit�ny evett. A reggeli tov�bbi r�sze j� hangulatban telt, de Kagome v�gig csendes maradt.

~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*

 Reggeli v�g�n a kapit�ny k�v�ncsi tekintetekt�l k�s�rve hazar�ngatta Kagom�t, mintha a l�ny csak rongybaba lett volna. Sangon �s Mirokun k�v�l ez senkit sem lepett meg, de a m�r el�bb eml�tettek zavartan n�ztek ut�nuk.
De csak kevesen tudj�k, mi t�rt�nt, mikor meg�rkeztek �s InuYasha becsapta maga m�g�tt az ajt�t. Miut�n m�r senki sem l�thatta �ket, a kapit�ny gyeng�den a falhoz tasz�totta Kagom�t �s ajkait m�ly cs�kban forrtak �ssze. A l�ny boldogan viszonozta a gesztust.
- Azt hittem... meg... fogok... �r�lni! - mondta InuYasha, mik�zben apr� cs�kokkal halmozta el Kagome nyak�t �s v�llait.
 Kagome a kal�z v�llain nyugtatta karjait �s �lvezte a f�rfi hirtelen j�tt romantikus kit�r�s�t.
- M�g meddig kell elj�tszanunk az ellens�geket? - k�rdezte Kagome, mik�zben InuYasha m�g mindig �r�lten cs�kolgatta.
- Csak am�g ki nem �r�nk a tengerre.
- Rendben... - mondta szomor�an a l�ny.
InuYasha h�tr�bb l�pett �s a szemeibe n�zett.
- Hamarosan v�ge lesz. �g�rem.
 Gy�t�rte �t a Kagome arc�n �l� kifejez�s. Majd megpr�b�lja ker�lni �t, hogy ne kelljen olyan szem�t�l viselkednie vele. Kagome a kal�z karjaiba vetette mag�t, aki szorosan �t�lelte.

~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*

 Kagome a v�ros "tetej�n" s�t�lt. Gy�ny�r� kil�t�s ny�lt az �ce�nra. Haj�t �s ruh�j�t vadul szaggatta a tenger fel�l �rkez� sz�l. InuYash�ra gondolt. Minden olyan bonyolult volt. A kal�z jobban �sszezavarta �t, mint b�rmi m�s ezen a bolyg�n. M�lyen gondolataiba m�lyedt, am�g zajt nem hallott a bokrok m�sik fel�r�l. K�v�ncsian a levelek s�r�j�be settenkedett �s kik�mlelt. Tekintete Sangon �s Mirokun akadt meg.
- Nem tudom elhinni, hogy �gy b�nik vele!
- A kapit�ny sok titkot rejteget, Sango.
Sango gonosz pillant�st vetett l�, majd az �ce�n fel� n�zett.
- Sango-chan... - suttogta Kagome.
Miroku a l�nyhoz l�pkedett �s megford�totta �t.
- Biztos vagyok benne, hogy az eg�sz nem az, aminek l�tszik - mondta, mik�zben v�gigsim�tott az arc�n.
- Sok minden nem az... - mosolygott elpirulva Sango.
 A mosoly elhalv�nyult, ahogy a f�rfi szemeibe n�zett. Miroku k�zelebb hajolva l�gyan megcs�kolta Sangot. Kagome elmosolyodott, de b�n�snek �rezte mag�t, ami�rt szemtan�ja volt a p�r els� cs�kj�nak. Egyre m�ly�tett�k a cs�kot. Ekkor d�nt�tt �gy Kagome, hogy egyed�l kellene hagynia �ket. De Sango �s Miroku folytatta a cs�kot, de a kal�z kezei a l�ny fenek�re t�vedtek. Sango szemei nagyra ny�ltak. Miroku reakci�ja is hasonl� volt, �s arc�n r�m�lt kifejez�s jelent meg. Sango elmosolyodott �s �jra megcs�kolta a f�rfit. Miroku nem tudta, mit tegyen. Keze m�g mindig a l�ny h�ts�j�t simogatta. Hirtelen elpirult, mikor Sango is ugyan�gy tett. Mindketten felnevettek �s meg�lelt�k egym�st.

~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*

 Kagome lassan els�t�lt a melegv�z� forr�sok mellett, mikor valaki r�ki�ltott.
- H�!
 K�r�ln�zve egy k�l�n�s kal�zruh�ba �lt�z�tt f�rfin akadt meg a szeme. Hossz� haj�t copfba k�t�tte a feje tetej�n. De ami legink�bb furcsa volt rajta az, hogy a kal�znak... farka volt? Kagome tan�cstalannak �rezte mag�t.
- Mi a neved, sz�p h�lgy? - k�rdezte a f�rfi.
- Kagome - felelt udvariasan �m kiss� bizonytalanul. - Megk�rdezhetn�m a ti�det?
 A kal�z eleg�nsan meghajolt �s bemutatkozott.
- �n, h�lgyem, a Farkas Falka kal�zhercege vagyok, Kouga.
 Nem sz�vesen maradt a f�rfi t�rsas�g�ban, de mivel megtan�tott�k az etikettre �s az udvariass�gra, pukedlizve v�laszolt.
- �rvendek a tal�lkoz�snak, Kouga-sama.
- Sama? Hmmm... - d�rzs�lgette az �ll�t. - Az �seim Jap�nb�l sz�rmaztak.
- Kicsi a vil�g - mosolygott Kagome. - Nem gondoltam volna, hogy ilyen sok jap�n kal�z �l a Karib-szigetekn�l!
- Val�ban? - l�pett k�zelebb Kouga.
 Csak egy olyan jap�n kal�zr�l tudott rajta k�v�l, akinek a leg�nys�g�ben is akad p�r ilyen nemzetis�g� matr�z.
- Megtudhatn�m, h�lgyem, hogyan ker�lt�l az �b�lbe?
- Engem...�hm...
- Elraboltak.
- Igen... - n�zett f�lre.
- �s kicsoda? - k�rdezre �rdekl�dve.
- Az Ez�st Hanyou.
- Az a tengeri kutya! - nevetett fel a f�rfi. - Nem is tudtam, hogy...
- ... Kagome! - hallatszott a kapit�ny ki�lt�sa.
- Sajn�lom, de mennem kell! - k�sz�nt el Kagome �s gyorsan elfutott.
- V�rj!
- Mennem kell!
 Kouga teintet�vel v�gigk�s�rte, ahogy Kagome elt�nt a szeme el�l. � volt a legszebb, legkedvesebb n�, akivel valaha tal�lkozott. Csak � volt �rdemes arra, hogy a kir�lyn�je legyen. Kouga kin�zte �t mag�nak, �s ha valamit meg akart kapni, azt MINDIG megszerezte.
- Az �tkozott kutya! Hogy merte?! - Kouga ismerte az  Ez�st Hanyour�l sz�l� legend�kat �s hallotta h�r�t tetteinek, miszerint kihaszn�lt �s megk�nzott n�ket.
- Ne agg�dj, �n Kagom�m! - morogta. - A herceged megtal�l t�ged!

~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*

 Kagome a korm�nyker�kn�l �ll� kapit�ny mellett �llt, mikor haj�juk ism�t kifutott. A partr�l t�bben is integettek a t�voz� kal�zok ut�n. A leg�nys�g a haj� oldal�n�l �llva intett b�cs�t. Kagome is integetett, k�l�n�sk�ppen Miss Jacksonnak, aki k�nnyeivel k�szk�d�tt. Ahogy a kedves asszony alakj�t n�zte, �gy �rezte, menten � is s�rva fakad.
- Ne agg�dj! - suttogta InuYasha. - K�s�bb ism�t l�thatod majd.
 Kagome megdermedt. Tudta, mire utalt a kapit�ny �s ez nyugtalan�totta. Nem tudta, mi�rt, de egyszer�en leny�g�zte, ahogy InuYasha olyan k�nnyed�n volt k�pes ir�ny�tani a hatalmas haj�t. Figyelm�t ism�t a partra ford�totta, ahol szeme megakadt az �t b�mul� Koug�n. Sz�ve megdobbant, amikor a farkas elmosolyodott �s r�kacsintott. �nnep�lyes mosolyt er�ltetett az arc�ra, azut�n elford�totta fej�t. A kapit�ny el�rkezett a nagy kanyarhoz, ahonnan kit�n�en l�tszott Miss Jackson h�za. Kagome gyorsan f�lreugrott a korm�ny jobbra ford�t� kal�z �tj�b�l. InuYasha megvetette l�bait �s lassan balra ford�totta a kereket. Kagome igyekezett valami kapaszkod�t keresni, hogy az �les fordul�s k�zben ne essen el. Mire �szrevette, m�r el is hagyt�k a v�rost. N�h�ny percen bel�l elhagyt�k az �bl�, �s �jb�l azon a kis v�zi �ton voltak, ami egyenesen a tengerre vezetett. Kagome fej�t a kapit�ny v�ll�ra hajtotta. InuYasha elmosolyodott �s nyugat fel� korm�nyozta haj�j�t.

~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*

 Kagome k�s�bb megosztotta Sangoval a t�rt�nteket. Bar�tn�je boldogan, m�gis gyan�san hallgatta. �pp a vacsorak�sz�t�ssel �gyk�dtek. Most m�r el�l�ptett�k �ket leg�nys�gi tagg�, �s saj�t munk�juk volt. �r�mmel t�lt�tte el �ket a gondolat, hogy t�bb� nem rabszolg�k, de ez nem jelentette azt, hogy a r�juk b�zott feladatok k�nny�ek voltak, de v�gt�re is mindenkinek, m�g a kapit�nynak is neh�z munka jutott.
- Kagome-chan? Mi t�rt�nt tegnap este? Mi�rt volt�l ugyanabban az �gyban?
- Nos... �hm... - pirult el Kagome. - Bevallotta az �rz�seit, �s azt szeretette volna, ha egy�tt aludn�k - �s csak aludn�k - vele... Semmi sem t�rt�nt!
Sango m�g mindig gyan�san m�regette bar�tn�j�t, de el�t�rt tizen�ves �nje.
- Megcs�kolt? - mosolygott.
- Igen - s�hajtott f�l Kagome.
- Mondj el mindent! Az elej�t�l a v�g�ig! - k�rdezte az egyre igatottabb Sango.

 Egyik�k sem tudta, hogy k�zben Miroku is hasonl� besz�lget�st folytatott InuYash�val.
- L�ttad �t meztelen�l?!
- �s ha igen? - pirult el InuYasha. - De nem tudja, hogy l�ttam �t.
- �s... milyen volt?
 InuYasha figyelmen k�v�l hagyta a Miroku hangj�ban megb�j� pervers�g hangsz�n�t �s nagyot s�hajtott.
- Egyszer�en t�k�letes.
- �s azut�n?
- Lementem hozz�. A melegv�z� forr�sokn�l volt. Az egyik sarok m�g�l figyeltem, ahogy megmosakodott, �s ut�na felfedtem magam.
- Nem tudtam mit tenni ellene! - temette kezeibe arc�t InuYasha. - Olyan perverz vagyok!
 Leejtette kezeit �s undorodva mag�t�l ism�t s�hajtott.
- De bar�tom, ez teljesen term�szetes. Nem tehett�l ellene semmit.
- Olyan b�n�snek �rzem magam! Mintha... az �rtatlans�g�ba tiportam volna!
- De InuYasha, nem voltak mocskos gondolataid, igaz?
InuYasha r�b�mult, miel�tt v�laszolt volna.
- Nem, hacsak... teh�t... ha jobban belegondolok... �, a fen�be! De igen!
- InuYasha, m�g sosem l�ttalak t�ged ilyen furcs�n viselkedni, ami�rt meztelen�l l�tt�l egy l�nyt! Fiatalabb korunkban is mindig meglest�k az iskol�s l�nyokat. Akkor sokkal nagyobb volt a b�n�d!
- De ez most m�s volt... valahogy m�s...
- Siker�lt meg�rintened �t?
InuYasha �t�sre emelte karj�t. Miroku h�tr�bb l�pett, de a pofon elmaradt.
- Nem, �n nem... de... � meg�lelt engem... �s... - nagyot nyelt - fel�l meztelen volt...
 Miroku felnevetett, mikor l�tta bar�tj�t elpirulni. �tkarolta a v�ll�t.
- Te kutya!
- De nem! Ez k�l�nb�z� volt, �s a hangulat tette azz�. Megpr�b�ltam meg�rinteni a mell�t, de meg�ll�tott. Megr�m�lt, de ember, gy�ny�r� volt! T�ls�gosan megk�v�ntam �t!
- �, te szerencs�tlen!
- Igen, tudom... de rendben leszek.
- Mi�rt �ll�tott le? Csak a f�lelem miatt?
- Nem, az esk�v�ig akar v�rni.
Miroku elnevette mag�t.
- Mi a rossz ezzel?! - ugatott InuYasha. - Teljesen egyet�rtek vele!
Ekkor a kapit�ny magabiztosan elmosolyodott.
- Milyen messzire is jutottatok Sangoval?
- ���... el�g messze... - halgatott el Miroku.
- �, t�nyleg? Milyen messzire is?
- Folyamatban van... de el�g neh�z vele! Pr�b�lkozok!
- Miroku!
- Igen?
- Ha er�szakoskodsz vele, saj�t kez�leg doblak le a haj�r�l!
- Igen, uram...

~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*

A haj�konyh�n m�g mindig zajlott a k�t l�ny besz�lget�se.
- Hol pr�b�lt meg�rinteni?!
- A melleimen, de meg�ll�tottam! El�g j�l viselte. Meg�lelt.
- Meg�lelted, mik�zben f�lmeztelen volt�l!
- Igen, tudom, de ez valahogy nem nagyon sz�m�tott.
- Kagome-chan.
- Igen?
- � egy f�rfi!
- Jaj... de... ak�rhogy is, de ilyet m�g nem �reztem senki ir�nt. Mikor a karjaiban vagyok, minden probl�m�n elt�nik, semmi sem �rthat nekem �s �n...
- ...Hello, h�lgyeim! - mondta vid�man Miroku.
- Szia Miroku! - k�sz�ntek egyszerre.
 Miroku megragadta Sango derek�t, k�rbeforgatta, majd megcs�kolta. Kagome kuncogva elfordult. H�la Istennek a vacsora m�r majdnem elk�sz�lt.
- Rendben, ti ketten! Menjetek arr�bb, hogy befejezhessem!
 An�lk�l slisszantak arr�bb, hogy ajkaik sz�tv�ltak volna. Kagome s�hajtva befejezte a vacsora elk�sz�t�s�t, ls elhagyta a helyis�get, hogy sz�ljon a leg�nys�gnek.

~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*

 InuYasha �gy�n �lve Mirokuval folytatott t�rsalg�s�n r�g�dott. M�g mindig b�n�snek �rezte mag�t, ami�rt megleste a l�nyt.
- Kapit�ny? - n�zett be a kabinba Kagome.
InuYash�t kiverte a v�z.
- Tess�k? - k�rdezte remeg� hangon.
- Ki�ltottam, hogy k�sz a vacsora, de te nem j�tt�l, ez�rt.... K�sz a vacsora! - mosolygott.
- Egy perc �s ott vagyok - nyelt egyet InuYasha.
 Kagome odafutott hozz�, gyors cs�kot lehelt a f�rfi ajkaira, ezut�n ism�t kiszaladt. InuYasha megk�v�lten �lt, majd �nel�g�lt mosoly jelent meg d�bbent arc�n.

~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*

 Napnyugta volt. A kapit�ny a korm�nyker�kt�l n�zte a tengerben gy�ny�rk�d� Kagom�t. A l�ny lenge r�zsasz�n ruh�t viselt �s InuYash�ra mosolygott, ami meleg �rz�ssel t�lt�tte el a kal�zt. Kagome a f�rfi mell� s�t�lt.
- Szeretn�d megpr�b�lni? - k�rdezte InuYasha.
- �����������, nem! - nevetett Kagome. - Ne hidd, hogy megint bed�l�k neked!
- Nem, most komolyan - kuncogott InuYasha. - Ki szeretn�d pr�b�lni?
 Kiss� h�tr�bb l�pett a korm�nyt�l, �gy Kagome is elf�rhetett el�tte. A l�ny kiss� bizonytalan volt, m�gis odal�pett a ker�khez.
- Nem engeded, hogy elessek, ugye?
 A kapit�ny megfogta a l�ny kezeit �s a korm�nyra helyezte �ket.
- �llj egy kicsit nagyobb terpeszben, �gy nagyobb lesz az egyens�lyod - suttogta Kagome f�l�be.
 Kagome k�vette az utas�t�sokat, majd InuYasha kezeit a l�ny�ra tette.
- Kiss� meglaz�tom az ellen�ll�somat, �gy egy p�r m�sodperc erej�ig �rezheted a szelet.
 Meglaz�totta a szor�t�s�t, �gy Kagome �rezhette a sz�l irdatlan erej�t, ami a haj�t hajtotta.
- �rzed?
- Igen.
- Meg kell szoknod �s �sszhangban kell lenned vele.
 Kagome megpr�b�lt koncentr�lni �s egy helyben tartani a kereket. De majdnem elvesztette �nuralm�t, mikor �rezte, hogy InuYasha karjai a dereka k�r� fon�dnak. Teljesen egyed�l � ir�ny�totta a haj�t.
- �n csin�lom! T�nyleg �n csin�lom! - nevetett fel vid�man.
 InuYasha orr�t a l�ny nyak�hoz d�rg�lte majd tov�bbi utas�t�sokat adott.
- L�tod az i�nyt�t ott el�tted?
- Igen.
A kapit�ny a t�re mutatott.
- Tarts ebben a vonalban!
- Rendben - suttogta Kagome.
 Semmi sem tudta elrontani ezt a pillanatot. L�tta az �g k�kj�t, �rezte a tenger illat�t �s InuYasha l�gy �rint�s�t. Semmin nem akart v�ltoztatni.

~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*

 InuYasha �beren fek�dt az �gy�n. Egy�ltal�n nem mutatkoztak rajta a f�radts�g jelei. Mereven b�multa a mennyezetet.
- Kagome - suttogta maga el�.
Sosem hitte volna, hogy ilyen er�s �rz�sei lehetnek valaki ir�nt. M�g Kikyou ir�nt sem �s emiatt n�mi b�ntudata is volt.
- InuYasha? - k�rdezte halkan Kagome, mik�zben bel�pett a kabinba.
- Kagome?
- Nem tudtam elaludni - mondta l�gyan az �gy mell� �llva.
 Arra sz�m�tott, hogy a kapit�ny kisz�ll az �gyb�l �s egy�tt kimennek, de ehelyett InuYasha felhajtotta a takar�j�t �s kit�rta karjait. Kagome �szrevette, hogy a f�rfi f�lmeztelen. Nagyon esetlennek �rezte mag�t. Nem akart bem�szni az �gyba. De ekkor furcsa �rz�s lett �rr� rajta. Hirtelen melegs�g �s �lmoss�g t�lt�tte el. InuYasha mell� b�jt. A kapit�ny is �lmosnak t�nt, nagyot �s�tott.
- J� �jt! - mondta kedvesen Kagome.
- J� �jt!
"Nagyszer�! Ezent�l, ha � nem lesz mellettem, el sem tudok majd aludni?" - gondolt�k egyszerre.
"Ez baj! - fordult meg Kagome fej�ben. - P�r h�ten bel�l kik�sz�l�k, ha �gy folytatom!"
"Minden rendben, �r�kk� mellette maradok..." - gondolta InuYasha.
 Hamarosan mindketten elszunnyadtak.