Gyermeki kacaj-Az els� dob�s...

B�mulatos �s er�teljes elevens�ggel zakatolt el� Zorab�l az
�let. A n� fej�t h�tra vetette, k�nt�l par�zsl�, remeg�
sikolyok hagyt�k el ajkait, mik�zben elkerekedett szemei
r�ncosan �sszecsuk�dtak, f�jdalomt�l v�r�s arca pedig
megp�ffedt, amint �jra nyomott. Arca ut�na �jra kisimult a
r�ncokt�l �s szomjas leveg�t vett k�t kitart� ny�g�s k�zt. A
mellette �l� b�ba megt�r�lte az asszony verejt�kz� homlok�t
�s gyeng�d szavakkal nyugtatni pr�b�lta enyh�tve a szeret�
k�nokat, mik Zor�b�l robbantak el�. A b�ba mosolyogva
suttogni kezdte:
-Mindj�rt megsz�letik...Mindj�rt...
Zora �jra nyomott, ut�na elgyeng�lten mag�ba roskadt kiss�,
de a biztat� b�ba szavai �j er�t �nt�ttek test�be �s egy
utols�, v�gs� sikolyra megfesz�ltek izmai. Szemei d�bbenten
elkerekedtek, mik�zben ajkai m�g�l er�teljes robbant el�
n�h�ny sz�, mely k�ny�rg�snek hatott:
-�EEEEEE EEEEEEEEG..........
�rezte amint kib�jik bel�le az �let, mint egy
v�gel�thatatlan, hossz� foly�, mely nem akar apadni, s
val�ban, a baba m�r kinn volt bel�le, a v�rz�s m�gsem akart
el�lni. Csak egyetlen pillant�st engedhetett meg mag�nak,
miel�tt megfulladt volna a saj�t v�r�ben, mely v�r�sen
elnyelte a vil�got.

Yurana m�r �reg volt az ilyen izgalmakhoz. Fesz�lten
v�rakozott a kunyh� el�tt, mik�zben hallgatta Zora
vaj�d�s�t. Azaz otoba b�ba nem engedte be. Pedig � a falu
papn�je, m�gsem lehetett ott a sz�l�sen. L�p�sei lassan
abbamaradtak, amint a kunyh�b�l �rkez� sik�t�s hangja lassan
elfulladt �s egy csecsem� s�r�sa borzolta fel a h�t�t.
Megsz�letett... Nagy rem�nyekkel telve l�pett be a kunyh�ba.
Megpillantotta a k�nnyez� b�b�t, ki remegve szorongatta a
v�rt�l mocskos gyermeket, majd aszalt szemeivel a saj�t
v�r�be fagyott Zor�ra tekintett, kinek belesj�b�l m�g mindig
lass� fodrokat kavart a feketed� v�r�ss�g.
-Sz�rnyeteg...-k�nnyezte a b�ba, mire Yurana megvet�en
elvette t�le a bab�t:
-Hogy mondhatsz ilyeneket? Hisz csecsem�, nincs tiszt�ban
hogy mekkora er�vel b�r.
-N�zz r�. Alig sz�letett meg, m�ris mocskos a saj�t anyj�nak
a v�r�t�l.
-H�t nem nagyszer�?
-Hogy?-hebegte a v�nasszony.
-Ennek a gyermeknek hatalmas szellemi energi�ja van.
Borzongok t�le. T�k�letes papn� fog bel�le v�lni, ki m�lt�
�r�k�se lesz a N�gy l�lek �kk�v�nek.
-Miket besz�l? A szent �kk� elt�nt m�r t�bb mint 42 �ve.
-Igen...De l�tom�som volt minap �jjel, miszerint az �kk�
vissza fog t�rni. Ez a l�ny fog r� vigy�zni. Az ereje
seg�ts�g�vel k�pes lesz megv�deni az �kk�vet.
-Nem el�g hozz� a szellemi er�...-suttogta a b�ba-Most
mocskos anyj�nak v�r�t�l, a lelke nem tiszta. Felv�gta a
saj�t anyj�t. Mint egy gy�m�lcs�t, egyszer�en sz�tkapta
bel�lr�l...
-Elhiszem hogy szomor� vagy. De megl�sd... J� kezekben van a
j�v�nk...-tekintett a kez�ben alv� csecsem�re, ki oly
�rtatlanul szopogatta ujj�t, melyre r�sz�radt a s�t�ted�
v�r, mint egy angyal, ki v�r�s tejet facsart ki anyj�nak
kebl�b�l.


Kagura unottan meredt maga el� �s b�mult a semmibe, mik�zben
hallgatta, amint a kinn morajl�, szabad sz�l pajkosan
j�tszik a messzi cseresznyef�k r�zsasz�nes vir�gaival a
kopasz �s kietlen szikl�k v�lgyei k�z� kergetve �ket. V�r�s
szemeir�l nem a b�nat �s az elhagyatotts�g sug�rzott, hanem
ink�bb a f�radt csal�dotts�g. Senki sem volt a kunyh�ban.
Naraku �s Hakudushi elmentek �s Kanna sem volt sehol.
Feltekintett a mennyezetre, min n�h�ny pokoldar�zs
ny�jt�ztatta ki sz�rnyait �s b�multak r� ocsm�ny szem�kkel
halk, zizeg� hangot hallatva, amint alattomos l�baik
kopogtak a f�n.
-Hm...Figyelnek...Nincs egy szabad percem sem...-torzultak
ajkai par�ny undorra.
Szemei d�bbenten kerekedtek el amint megfordult �s egy
g�badt tekintet� kisl�nyt pillantott meg a bej�ratn�l.


Az �regasszony arc�n a r�ncok remegve lobogtak meg, mint
valami aszalt kocsonya. S�ppedt, kusza erekt�l h�borg�
szemei mellett cuppogva csorgott v�gig a verejt�k, mik�zben
Yuran�ra tekintett, majd be a kunyh�ba, miben fenyeget�en
s�v�tett a s�t�ts�g:
-Vesz�lyes dolgokat m�velsz...
-Elt�lzod a dolgot...-csit�totta a papn�, mik�zben v�n
szemei lassan h�tra fordultak v�gigtapogatva vel�k a helyet,
hogy bisztosan nem hallgatodzik senki se.
-Meg�lte a saj�t anny�t. Ez a gyermek eredend�en gonosz.
Hirtelen borzalmas k�pkock�k villantak fel a saj�t v�r�ben
fetreng� Zor�r�l, kinek t�tva maradt sz�j�b�l keser�en
habzott a v�r, mik�zben v�r�ss�gt�l leped�kes fogai m�g�l
utols� szavai �r�kk� tart� sz�lk�nt s�v�tettek el�
f�jdalomt�l eltorzulva, mint valami fenyeget� figyelmeztet�s
:�eeeeeee eeeeeeg.
-Mi�rt j�tt�l ide?
-Vele egy�tt a hegyekbe ment�l, hogy tan�tsd �s er�s papn�t
faragj bel�le. Elz�rtad az emberek el�l, hogy er�s legyen �s
ne t�rj�n meg, mint ahogy az a papn� is tette, ki kor�bban
vigy�zott az �kk�re. De valamit elfelejtett�l neki
megtan�tani. Elz�rtad mindenki el�l, nem tan�tottad meg neki
ez�ltal, hogy milyen embernek lenni.
-Ostobas�g. Arisa j� kisl�ny. Most pedig menj. Nem akarom
hogy megl�sson.
-K�rlek, gyere velem. A falunak sz�ks�ge van r�d.
Yurana h�tra fordult. �reg ajkai makacsul elszak�tott�k egym�st:
-� j� kisl�ny...
A kunyh� s�t�tj�ben halk kuncog�s hallatszott egy b�ka
k�ts�gbeesett brekeg�s�vel, majd a fojtogat� hangokat habz�
gurgul�z�s v�ltotta fel, v�g�l egy halk pukkan�s, mit Arisa
vid�m nevet�se k�s�rt:
-Ez vices vot.......


Mintha csak ketten lettek volna. Kagura arc�r�l csendes
verejt�k csorgott le. Elm�j�ben v�g�l gy�z�tt a makacs d�h
�s legyez�j�t el�kapva fenyeget� hull�mot kavart, mely
csendesen v�gigmorajlott a padl�n a kisl�ny l�bainak
csap�dva. A sz�lboszork�ny ajkai g�nyos mosolyra h�z�dtak:
-Mit akarsz?
A kisl�ny szemei elkerekedtek:
-J�tszani...


Yurana d�h�sen ment be a kunyh�ba. Elm�j�ben m�g mindig
kavarogtak a gondolatok, miket az �regasszony mormogott:
-Kisz�m�thatatlan...T�ged is meg fog �lni...Nem olyan mint
egy ember...elfelejtteted neki hogy milyen embernek
lenni...v�gezni fog veled...Kett�szedte mint valami �rett
gy�m�lcs�t...
Yurana elmosolygott:
-Nevets�ges. �n vigy�ztam r� sz�let�se �ta. Olyan mintha a
gyerekem lenne. Mi�rt b�ntana ok n�lk�l? Nincs eredend�en
gonosz ember. Nem sz�nd�kosan �lte meg a saj�t
anny�t.-nyugtatta mag�t saj�t gondolataival.
-Nem...De bemocskolta a saj�t lelk�t a sz�let�sekor.Nem
tan�tottad meg neki hogy milyen embernek lenni, mert
elz�rtad....Szerinted mit akart Zora, miel�tt meghalt volna.
Mire akart figyelmeztetni? � akkor tudta...
-Nevets�ges...
-Nem tan�tottad meg neki hogy milyen embernek lenni, mert
elz�rtad...
-Ugyan...Mi�rt b�ntana ok n�lk�l? Egy�tt szoktunk menni
szellemekre vad�szni. Mintha a l�nyom lenne.
-Nem l�tod a szemeiben azt a f�nyt? Azt a term�szetellenes
f�nyt? Mintha...
-Nevets�ge...-�m megakadt benne minden gondolat, amint
megpillantotta az el�tte �ll� Aris�t, ki kig�badt, hatalmas
szemeivel r�meredt �s pilant�s�val a csontjaiig hatolt,
amint megpillantotta saj�t, els�padt arc�t par�nyi
pupill�j�ban, melyben felcsillant az a bizonyos f�ny.
-J�tszani akarok...-suttogta a kisl�ny, amint merev ajkai
huncot vigyorra emelkedtek fel.
Yurana ki akarta ny�jtani fel�je a kez�t, de ujjai
megdermedtek a leveg�ben, szemei pedig elkerekedtek az
iszonyatos r�m�lett�l �s d�bbenett�l, mik�zben
megpillantotta saj�t l�bait, mik az �g fele tornyosultak �s
v�res �rny�kot vetettek r�. Miel�tt minden �r�kre els�t�t�lt
volna r�m�lett�l �s sokkt�l kifoly� szemei el�tt, l�tta
Arisa t�r�keny, v�kony v�gtagjait amint el�gedetlen
terpeszre �llnak �s eljutott tudat�ig a sz�rny� felismer�s,
Zora utols� szavainak jelent�se, mik tiszt�n csengtek
f�leiben: �LD MEG!!!!!!!! Ut�na kett�v�gott als� teste
r�borult kics�ng� beleivel egy�tt az arc�ra v�res semmiv�
lepve el a vil�got.
-Ennyi vot? K�r... Tiszta poc�kol�s vot ennyit
v�rni.-suttogta csal�dottan Arisa, majd m�g egy utols�t
b�k�tt Yurana holttest�n, hogy bisztosan meghalt-e.
Yurana halott volt...
T�vedett...
Arisa rossz kisl�ny...
Nagyon rossz kisl�ny...


Kagura el�re csapta a legyez�t, mib�l b�mb�lve el�robbantak
a villog� peng�k. Arisa haja megcsapta a leveg�t, szemei
pedig �gy d�lledtek ki arc�b�l, mint a kis b�k�nak, �k�lbe
szor�tva kezeit. A peng�k c�lt t�vesztettek, mire a kisl�ny
kacagni kezdett, a n�b�l pedig d�bbent �s vacog� sikoly
csuklott el�. Valami kifesz�tette a test�t. Arca elborzadt,
ajkai torzan remegtek szemeivel egy�tt, mik verejt�kezve
meredtek el�re.
Hisz egy ember...
Egy haland�...
-Te leszel a kedvenc bab�m...-mosolygott Arisa.